Kármán Labor - ELTE TTK - Fizika Intézet

Információk

Kutatás

Érdeklõdõknek
     
© Best Kontakt Kft, 2010

Közbülsõ front beáramlása

Mint ahogy a cím is sugallja, két rétegnek már kell lennie, ha egy közbülsõ front viselkedését kívánjuk megszemlélni. Célszerû mindkét réteget egyforma vastagságban elõállítani. Ezután a kád egyik végében válaszfallal levágunk egy "darab" rétegezett vizet, jól összekeverjük, és egyúttal meg is színezzük. Eredményképpen a rekeszben a két réteghez képest éppen közepes sûrûségû folyadékot kapunk. Ezután a szokásos lépés következik: eltávolítjuk a válaszfalat, és figyeljük, mi történik. A közepes sûrûségû folyadék "bekúszik" a nála sûrûbb ill. ritkább közé, ahogyan egy felhõ kúszik be a légrétegek közé.

A színes közbülsõ réteg fokozatosan beékelõdik az eredeti két réteg közé, de közben lelassul, egyre vékonyodik, míg végül teljesen lefékezõdik. Az "eleje" ekkorra már olyannyira vékonyra nyúlt, hogy felülnézetbõl szinte nem is látszik, legfeljebb egy lehelletnyi színárnyalat utal a jelenlétére.

Oldalnézetbõl egy hajszálvékony, éles csíkot látunk, amelynek vége (pontosabban mondva az eleje, ahogy az imént neveztük) különös alakot kezd ölteni: kitüremkedések jönnek létre az alsó részén, amilyenek bizonyos felhõknél is észlelhetõk. Ilyen mammatusz felhõk láthatóak az ábrán is. E kísérlet önmagában nem ad ugyan kielégítõ magyarázatot arra a kérdésre, hogy miért ilyen egyes felhõk alakja, de legalább elmeséli, hogyan keletkezhetnek bizonyos felhõk.


Közbülsõ front indítása. A bal rekeszben lévõ víz a másik két réteghez képest közepes sûrûségû.


A közepes sûrûségû folyadék bekúszik a sûrûbb és a ritkább réteg közé, akár egy felhõ.


"Mammatus felhõk" megjelenése az elvékonyodott és megállapodott közbülsõ réteg alján.


Mammatus felhõk a természetben.